Kutatások
Időnként a legkézenfekvőbb ötletek a legjobbak. A Lumina Spark kérdőívünk például külön méri az introverziót és az extroverziót. Meg fog lepődni talán, de a legtöbb hasonló eszköz nem így működik.
A Lumina Learning-nél látjuk az értéket abban, hogy a skála mindkét végét egyaránt pozitívan értékeljük. Ezzel elkerülhető az értékelési előítéletek kockázata, amely nagyon sok más megoldást jellemez.
A Lumina Learning-nél látjuk az értéket abban, hogy a skála mindkét végét egyaránt pozitívan értékeljük. Ezzel elkerülhető az értékelési előítéletek kockázata, amely nagyon sok más megoldást jellemez.
A Lumina Learning evolúciója
Az ókori görögök megalkották a vérmérsékleten alapuló elméletet négy kategóriába osztva az embereket - flegmatikus, melankolikus, szangvinikus és kolerikus. Ez akkoriban a legkorszerűbb személyiség teória volt, alapját a görögök emberi testről és nem az elméről szerzett ismeretei jelentették.
Utólag Eysenck kimutatta, hogy a görögök sikeresen azonosítottak két tényezőt, amelyeket azóta empirikusan is igazoltak a Big5-ben. A Lumina Spark ezekre az alkotóelemekre utal, mint az introverzió / extraverzió és a kockázati / jutalom reaktorok.
Utólag Eysenck kimutatta, hogy a görögök sikeresen azonosítottak két tényezőt, amelyeket azóta empirikusan is igazoltak a Big5-ben. A Lumina Spark ezekre az alkotóelemekre utal, mint az introverzió / extraverzió és a kockázati / jutalom reaktorok.
Jung elképzelése a személyiségről (1921) szignifikáns előrelépést jelentett a vérmérséklettel kapcsolatban, és hosszú évtizedeken át jó szolgálatot tett a szervezetek számára, valamint gyakorlati modellként szolgált az öntudatosság növelése szempontjából. Az ókori görögökhöz hasonlóan, Jung is azonosította az introverzió és extroverzió faktorokat, valamint két további tényezőt, amelyeket gondolkodás/érzés, intuíció/érzékelés szavakkal írt le.
Azonban munkája inkább esettanulmányokon és elmondások alapján történő megfigyeléseken alapult, mint statisztikai elemzéseken. Jung éleslátásának hatalmas érdeme, hogy 1921-ben az elméletében pontosan meghatározott három faktort a későbbiekben, a Big5-ban validáltak közül. Ezeket a Lumina Spark a következő módon nevezi meg - Introverzió/Extraverzió, Emberközpontú/Eredményorientált és Távlatokban gondolkodó/Realista.
Azonban munkája inkább esettanulmányokon és elmondások alapján történő megfigyeléseken alapult, mint statisztikai elemzéseken. Jung éleslátásának hatalmas érdeme, hogy 1921-ben az elméletében pontosan meghatározott három faktort a későbbiekben, a Big5-ban validáltak közül. Ezeket a Lumina Spark a következő módon nevezi meg - Introverzió/Extraverzió, Emberközpontú/Eredményorientált és Távlatokban gondolkodó/Realista.
1936-ban Allport és Odbert több, mint 4500 szóból álló forrást hoztak létre, hogy megpróbálják megtalálni a személyiség alapvető összetevőit. Az 1940-es években Raymond Cattell folytatta ezt a folyamatot, és arra a következtetésre jutott, hogy 16 tényező határozza meg személyiséget. Fiske (1949) ezt később megcáfolta és hibákat talált Cattell elemzésében. Fiske arra a következtetésre jutott, hogy az emberi személyiség eltéréseit öt tényező befolyásolhatja, bár Eysenck három tényezőt, Ashton pedig hatot javasolt.
Azonban az 1950-es évekig tartott, amikor Tupes és Christal tovább folytatta ezt a munkát és megszületett a Big5 modell első hivatalos verziója. Munkájukat Norman 1963-ban replikálta, és a Big5 modell elkezdte lassú menetelését, hogy a kutatók személyiségének elfogadott rendszertana legyen.
Azonban az 1950-es évekig tartott, amikor Tupes és Christal tovább folytatta ezt a munkát és megszületett a Big5 modell első hivatalos verziója. Munkájukat Norman 1963-ban replikálta, és a Big5 modell elkezdte lassú menetelését, hogy a kutatók személyiségének elfogadott rendszertana legyen.
Az 1960-as és 1970-es évek nem voltak nagyszerű időszakok a személyiségkutatás számára, mivel a behavioristák és más akadémikusok elutasították a személyiségelméletet (lásd Mischel 1968-as kritikája a vonáselmélet ellen). Az üzleti világra azonban Mischel fenntartásai kevéssé hatottak és a szakemberek tovább haladtak, gyakran a népszerű Jungi megközelítés használatával. Az üzletet mindig jobban érdekelte, hogy „mi működik”, mint a legjobb tudományos megközelítés követése!
Myers és Briggs felhasználta Jung három faktoros modelljét és egy továbbival egészítette ki, ezzel lefedve négyet a Big5-ból. Külön-külön Digman és DeYoung is talált két magasabb rendűnek ítélt faktort, amelyek a Big5 modellt két tartományba egyszerűsítették. Még ellentmondásosabb módon, Musek összegyúrta mind az öt faktort egy általános személyiség tényezőbe. Az akadémikusan érdekes "Big One" kevés gyakorlati alkalmazásra talált. Mindezek a kutatások azt sugallják, hogy a személyiségkutatás javára fordult az akadémiai hullámvölgy, ami megdöntötte Mischel 1960-as évekbeli meddő aggodalmait.
Myers és Briggs felhasználta Jung három faktoros modelljét és egy továbbival egészítette ki, ezzel lefedve négyet a Big5-ból. Külön-külön Digman és DeYoung is talált két magasabb rendűnek ítélt faktort, amelyek a Big5 modellt két tartományba egyszerűsítették. Még ellentmondásosabb módon, Musek összegyúrta mind az öt faktort egy általános személyiség tényezőbe. Az akadémikusan érdekes "Big One" kevés gyakorlati alkalmazásra talált. Mindezek a kutatások azt sugallják, hogy a személyiségkutatás javára fordult az akadémiai hullámvölgy, ami megdöntötte Mischel 1960-as évekbeli meddő aggodalmait.
Az 1980-as és 1990-es években a Big5 a tudósok választott elmélete volt, Costa és McCrae modelljével (1992) az élen. Costa és McCrae az akadémiai kutatások alapvető sztenderdjét állították fel a Big5 használatával. A Lumina Sparkot úgy tervezték, hogy integrálja a Big5 és Jungi modellek által azonosított legjobb és leggyakorlatiasabb részeket azért, hogy a szervezetek ezeket fel tudják használni a kiválasztási és fejlesztési folyamataikban.
Lumina Spark főleg arra törekszik, hogy megtartsa a Jungi megközelítés által megalapozott előnyöket mindegyik polaritás mindkét végének egyenértékű értékelésekor anélkül, hogy a tipizáláshoz folyamodna („ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket”). A Lumina Sparkot a Big5 empirikus kutatások alapján fejlesztették ki, mégis hasznos Jungi tükröt nyújt, amellyel megértheti személyiségét. 2009-ben a Lumina Spark modellt a forradalmian új Lumina Learning felhőalapú platformba építették be, így az innovatív digitális megoldások elérhetők az ügyfelek számára az egész világon.
Lumina Spark főleg arra törekszik, hogy megtartsa a Jungi megközelítés által megalapozott előnyöket mindegyik polaritás mindkét végének egyenértékű értékelésekor anélkül, hogy a tipizáláshoz folyamodna („ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket”). A Lumina Sparkot a Big5 empirikus kutatások alapján fejlesztették ki, mégis hasznos Jungi tükröt nyújt, amellyel megértheti személyiségét. 2009-ben a Lumina Spark modellt a forradalmian új Lumina Learning felhőalapú platformba építették be, így az innovatív digitális megoldások elérhetők az ügyfelek számára az egész világon.
